Azon gondolkodtam mostanában, hogy miről is írhatnék. Arra jutottam, hogy indítok egy hogyan ne viselkedjünk üzletben, avagy ne legyél mán paraszt rovatot. Mindig csak azt hallgatom, hol volt és miért paraszt az eladó. Szeretnék ezúttal a másik oldalról is egy-két történetet megosztani veletek. Sajnos van egy-két alkalom, amikor nem kedvesek az emberek, akik bejönnek hozzánk. Szóval kérlek fogadjátok Tisztelettel az első részt, ami mellé kaptok egy kis képes illusztrációt is. :)

Ugye abban megegyezhetünk, hogy a köszönés fontos dolog. De ennyire ne rohanjunk előre az majd egy követező epizód témája lesz. Szóval már-már azon kapom magam, hogy az üzletbe belépés is egyes embereknek komoly nehézséget okoz. Mint ahogy a videón is látszik, bejött két Hölgy, mint később megtudtam anyuka és a lánya. A fiatalabbik Hölgy, megérkezése után kényelmesen megtámaszkodik a pulton és leveszi a cipőjét. Ebben a pillanatban már úton voltam feléjük, hogy felajánljam a segítségemet és persze egy próbaharisnyát. Hiszen mi másért venné le a cipőjét, csak mert próbálni szeretne. Azt hittem rosszul látok. A nő megfogja, kirázza a cipőjéből a szemetet és a kavicsokat, majd még belenyúl, hogy tuti ami tuti nem maradt-e a cipőben semmi, vissza veszi és közli, hogy köszi, csak körülnéz. Most ilyenkor mi f**z van???!!! Persze az eladó nyel egyet és mosolyog tovább, hiszen a vevő pénzéből él meg az üzlet. Pedig megkérdeztem volna, hogy ezt otthon is így szokta-e, vagy csak engem Tisztel meg azzal, hogy nálam szórja szét a szemetét?! De akkor biztos besértődött volna és én lettem volna a mindenféle büdös g**i.
Rengetegszer hallom, hogy így meg úgy volt paraszt az eladó itt meg ott. Némely vevő csúnyán visszaél a helyzetével. Tisztában van vele, hogy elakarunk nekik adni és ezért mindent meg is teszünk és elnézünk sok mindent.

Egy későbbi részben majd kifejtem azt is, hogyan kell és lehet egy plázában alkudozni. Hiszen ez nem a piac. Az nem a jó módszer, hogy ,,ez a cipő nekem mennyi?", vagy a 19.900.-as cipőre azt mondja a kedves vevő, hogy ,,9.900.- ért jó lesz?!''. No,de ne kanyarodjunk el a témától. Szóval nem vettek semmit, de még mindig a hatása alatt vagyok, hogy lehet valaki ennyire paraszt.
A lényeg kedves vevők, hogy az eladó is emberből van.
Nekem Anyukám azt tanította, ha bemész valahová kisfiam, hangosan köszönjél. Szóval érdemes köszönni és egy mosollyal nyitni, mikor belépünk egy üzletbe. Ha ezt az eladó nem fogadja, akkor már más a szitu. Ilyenkor szokott jönni a nézelődés és pár perc elteltével az alábbi párbeszédet folytatom le:

-Nem ismersz meg!?
-Nem.
-Kár... Had mutatkozzam be én voltam a vevő!

Tudom, hogy mindenkinek vannak rossz napjai, de higgyétek el nekem, egy kis kedvességbe, udvariasságba még nem halt bele senki.
Ahogy egy étterem tábláján láttam:
,,Kérem legyenek kedvesek a pincérekkel, mert vendéget könnyebb találni, mint pincért".
Arra buzdítanék mindenkit, hogy legyen kedvesebb, nem csak az eladókkal, mindenkivel és akkor talán egy kellemesebb helyen fogunk élni.

Béke