Január 7-én tönkrement a pénztárgépünk. Elvittem a pénztárgépeshez. Három hétre rá bejött két NAV-os. Nyújtom a kezem, bemutatkozom. A két okos mutogatja a fényképes belépőkártyáját. Gondolom ezzel jöttek a világra és anyukájuk nem mondta nekik, hogy ilyenkor illik bemutatkozni. Na lépjünk túl az ilyen kicsinyes formalitásokon. Kérdik, van-e pénztárgépem? Mondom nincs. Villámló szemekkel kérdik, hogy miért? Azért, mert még január elején tönkre ment, mint ahogy a gépnaplóban is olvashatják (már, ha tudnak olvasni). ,,Ne kelljen már megbüntetnem!"
Kérdezem értetlenül, miért kéne hiszen az ÁFÁ-t befizettem, kézi nyugtát adok. Mert valamelyik NVM rendelet szerint 15 napon belül kell csere pénztárgép. Kérdem a két okostól: ,,Oké ez a rendelet, de miért engem akar megbüntetni? Én leadtam a gépet annak akitől vettem. Ő elküldte a forgalmazónak. A rendelet szerint a forgalmazónak kéne biztosítani a cseregépet, akkor miért engem akar megbüntetni?"
Erre már nem tudott mit mondani és elmentek.